Ugye most mindenkinek az új iPhone-ról kellene beszélnie – ehhez képest – a szokásos geek buzz mellett:) – szinte semmi extra hype nem tapasztalható.
Az okostelefon beérkezett.

De.

Beszélhetünk ugyan a három screenről, de az okostelefon és netbook egyre között csökken a tudásbeli és funkcionális különbség, a tv megy az internetre (több értelemben is), az asztali számítógép részben máris átvette a televízió szerepét… egyes funkciók összenőne, mások szétválnak, az mp3 player hd videót játszik a tévén, a telefon videót tölt fel a facebookra és a PSP igazi versenytársa (legyőzője) egy telefon…

A kütyük fejlődésében jól látható a konvergencia: az út végén pedig egy személyes média-, szórakoztató és kommunikációs eszköz látszik, amely akár hd videót tud készíteni, mindegy, hogy a tracklist dalai a kártyánkon vagy pl a last.fm-en vannak, mobil – és közösségi – játékplatform is, és ha Józsit keresem a ‘telefonkönyvben’, nem a vezetékes vagy mobil szám közül kell választanom, hanem hogy voice vagy text vagy video – a szöveges üzenet úgy jut el a célzotthoz, ahogy éppen praktikus (sms, email és/vagy közösségi üzenet), és ha valaki keres, nem az kérdés, hogy éppen online vagyok-e (mert igen), hanem az, hogy mennyit árulok el magamról (státusz üzenet, hely, tevékenység…)

ps: Bár ez az egy-eszköz-mind-fölött természetesen azzal is jár, hogy minden csak majdnem olyan jó lesz: a fényképezőgép szebb képet csinál, az mp3 lejátszó szebben szól, a 42″-es tévén 3D-ben hatásosabb az FPS…